Az Infoplan Mérnökiroda Kft. típustervezési tevékenysége
Előadás - 2005.10.08. Kolozsvár
Nemzetközi energetika és elektrotechnika konferencia
Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság

Infoplan Engineering Ltd. and its Type-planning Activity
International conference of energetics and electrical engineering, Kolozsvár, 08.10.2005.
Hungarian Technical-Scientific Society of Transylvania
Infoplan Engineering S.R.L. si activitatea sa de proiectare tipizata
Conferinta internationala de energetica si electrotehnica, Cluj, 08.10.2005.
Societatea Maghiara Technico-stintifica din Transilvania
Abstract
Rezumat
Az előadás részletes tartalma:
1. Az Infoplan Mérnökiroda Kft. bemutatása
2. Alállomási típustervek
2.1 Az új tpustervek időszerűsége
2.2 Az E.On típusterve
2.3 A DÉMÁSZ típusterve
2.4 Megvalósult létesítmányek
Összefoglalás
Abstract
Rezumat
1. Az Infoplan Mérnökiroda Kft. bemutatása
A Társaság 1992. novemberében alakult.
Műszaki tervezési tevékenységek:
- műszaki tervezés,
- generáltervezés (villamos technológia, építészet, vagyonvédelem, tűzvédelem, hírközlés, fűtés-világítás, irányítástechnika).
- megvalósíthatósági tanulmányok, vizsgálati jelentések készítése,
- közbeszerzési eljárásoknak megfelelő tenderanyag összeállítása műszaki, gazdasági, jogi tartalommal,
- tendereztetés, tenderanyagok elbírálását segítő, műszaki és gazdasági döntések előkészítése,
- műszaki tanácsadás, elemzés,
- digitális készülékek és felügyeleti rendszerek programozása, üzembe helyezése, karbantartása,
- műszaki tanácsadás, elemzés,
- kivitelezés felügyelete, oktatás, szaktanácsadás,
- szakértés az erősáramú technikában.
![]() |
![]() |
Székhelyünk |
Számítógépes tervek |
A Társaság a villamosenergia iparág területén tevékenykedik, megrendelői között a hazai áramszolgáltató vállalatok és a villamosenergia iparág területén jelenlévő hazai és multinacionális cégek jelentős része szerepel. Tevékenységi köre elsősorban a nagy-, közép- és kisfeszültségű villamos alállomásokra és kapcsoló-berendezésekre terjed ki, de ezen kívül előfordul sok más, az erősáramú technika területén végzett munka, egészen a közintézményi elosztórendszerekig.
A Társaság munkáját segíti és a megfelelő színvonalú dokumentációk kiadását biztosítja a számítógépes tervezői rendszer. A kiadott terv illetve műszaki dokumentációk számítógéppel készülnek. A tervezői rendszer olyan, tekintve a számítógépes munkafolyamatokat, hogy a munkafolyamat minden eleme jól és pontosan dokumentálható.
A tervek elsősorban OmegaCAD Elektro számítógépes tervező rendszerrel készülnek. A tervek átadására lehetőség van papíron és számítógépes adathordozón is. A tervező rendszer lehetővé teszi a hagyományos rajzrendszerrel készülő tervekkel szemben egy jó minőségű, gyakorlatilag technikai hibáktól mentes terv készítését. A rendszer maga készíti el az összes szerelési kapcsolási rajzot, valamint a darabjegyzékeket, kábeltáblázatot, kábelbekötési rajzokat, elrendezési rajzokat, rajzkatalógust stb. A költségvetés kiírás is ezzel a rendszerrel készül. A kapcsolatokat a terven belül egy elemzési funkció vizsgálja, ami az esetleges problémákról hibalistát készít. A hagyományos tervezői tevékenységgel szemben a hibalehetőség jelentősen csökken.
2. Alállomási típustervek
2.1 Az új típustervek időszerűsége
1992-ig a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében egyetlen vállalatként működött a magyar villamosenergia rendszer teljes vertikuma. Logikusan és ésszerűen, de a szervezeti kialakításból is adódóan számos típusterv és típusmegoldás készült a 120/középfeszültségű állomásokra is. A politikai döntés eredményeképpen 1993-tól a 6 Áramszolgáltató Vállalat gazdaságilag és műszaki döntések vonatkozásában is önálló vállalattá vált, és tulajdonba kapta a 120 kV-os főelosztó- és kisebb feszültségű elosztó hálózatokat. Ebben az időszakban vált lehetségessé a fejlett elektrotechnikai gyártmányok beszerzése, a villamos energetika vonatkozásában különösen a századvég 4 legfontosabb új technikájának már kiforrott változatban történő alkalmazása.
Ezek
- a vákuumtechnika, elsősorban a középfeszültségű megszakítók,
- az SF6 technika mind oltóközegként, mind szigetelőanyagként történő alkalmazása,
- a szikraköz nélküli túlfeszültséglevezetők (Fémoxid-, ZnO levezetők) tömeges alkalmazása,
- az elektronika, számítástechnika, informatika robbanásszerű, máig tartó fejlődése, amely nem csak a védelem- és irányítástechnika alrendszereit, de visszahatóan a primer készülékeket (mérőváltők, diagnosztika) is forradalmasította.
![]() |
![]() |
Vákuumtechnika |
SF6 technika |
![]() |
![]() |
Túlfeszültséglevezetők |
Számítógépes rendszerek |
Az elsősorban Nyugat-európai gyártóknak a 90-es évektől nem csak Magyarországon tapasztalt kínálati dömpingje, továbbá az Áramszolgáltatók privatizációja 1995 végén gyakorlatilag a végtelen változatosság lehetőségét kínálta fel a beruházóknak - varietas delectat -, de nem gazdaságos. (Mára három multinacionális nagyvállalaté a 6 Áramszolgáltató: E.ON tulajdon a Dél-dunántúli-, az Észak-dunántúli és a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., az EDF tulajdona a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Rt., az RWE a Budapesti ELMŰ és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. tulajdonosa.) A visszaesés után az ezredfordulóra új, minőségi energiaellátást igénylő fogyasztók jelentkeztek, ugyanakkor elodázhatatlanná vált a korszerűtlen technikájú, sokszor javíthatatlan készülékekkel üzemelő régi állomások rekonstrukciója is. A lehetőségeknek és az igénynek megfelelően, szoros verseny eredményeképpen Társaságunk először az E.On Hungária Rt. (DÉDÁSZ Rt., ÉDÁSZ Rt. és TITÁSZ Rt.), nem sokkal később a DÉMÁSZ Rt. részére készített 120/20 kV-os állomásokhoz típusterveket.
A típustervek jelentősége, hogy a beruházó a tipizálás előnyeit élvezheti:
- a primer és szekunder rendszer kialakítására vonatkozó alapelvek vállalaton belüli tisztázására, megfogalmazására ad lehetőséget, amit a rekonstrukciók során is alkalmazni lehet,
- a beruházás előkészítésének, a tervezési időnek a jelentős rövidülése,
- a típusmegoldások miatt a készülékek, berendezések tartalékolása olcsóbb,
- a tipizált berendezések üzemvitele, ellenőrzése, karbantartása egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb,
- a típusmegoldások miatt megbízható számítógépes üzemirányító-szakértő rendszer kialakítására van esély.
2.2 Az E.On típusterve
Nem véletlen az, hogy az ésszerű gazdálkodást (közös beszerzés, egységes műszaki követelményrendszer) megcélzó E.ON-nál született meg először a döntés, hogy a három önálló gazdálkodású, eltérő gazdasági-, földrajzi-, műszaki-, konjuktúrális- és személyi feltételekkel működő vállalatoknál lépéseket tegyenek a leggyakrabban igényelt 120/20 kV-os, ún. kisállomások tipizálása irányába. Így született meg a 120/20 kV-os "kisállomás" típusterve, amely az építészetet, statikai és villamos méretezést, munka- és környezetvédelmet, továbbá komplex állomási installációt is magába foglaló komplett kiviteli terv.
![]() |
![]() |
Egyvonalas rajz részlet |
Szabadtér alaprajz |
Elhelyezése: Külterület
Jellege: szabadtéri egy-gyűjtősínes nagyfeszültségű kapcsoló-berendezés, egyszintes épületbe elhelyezett 20 kV-os kapcsoló-berendezés, vezénylővel.
Az alállomást alapkiépítésben tápláló kétrendszerű 120 kV-os távvezeték a szomszédos meglévő alállomások közötti távvezeték felhasításával, vagy a két szomszédos állomásról indított új távvezeték kiépítésével létesül. Az állomásba becsatlakozó 120 kV-os távvezeték végfeszítő oszlopa az állomás területére kerül és a távvezetéki mezők a lefeszítésre csatlakoznak.
A 120 kV-os kapcsoló-berendezés sajátossága, hogy
- elmaradtak a távvezetékek gyűjtősínszakaszolói (aminek a karbantarthatóságnál kell az árát megfizetni),
- a távvezetékeket nem, csak a transzformátorokat védi 120 kV-os ZnO túlfeszültségkorlátozó.
Az állomás részleges kiépítésben 2 db, teljes kiépítése után 3 db 120/20 kV-os, legfeljebb 25 MVA teljesítményű transzformátorokkal üzemelhet.
Az állomás létesítéséhez szükséges terület- a lefeszítő oszloppal,
- a készülékek kiválasztásával (a távvezetéki mezőben kombinált mérőváltó, SF6 gázoltású, rugóerőtárolós megszakítók,
- a cső-gyűjtősín beépítésével,
- a transzformátorok számával, teljesítményével,
- a 20 kV-os csillagponti berendezések kiválasztásával, elhelyezésével és
- a 20 kV-os kapcsoló-berendezés mezőszámának eldöntésével gyakorlatilag eldőlt.
Az állomás létesítéséhez szükséges terület a védősávoktól és vízlevezetési, és terepadottságoktól függően 1 ha és 1,5 ha közé esik. A csillagponti és segédüzemi berendezések nem a 120/20 kV-os transzformátorok mellé kerültek (a vagynvédő falak elhagyhatók), következésképpen kábellel csatlakoznak a 20 kV-os sínezéshez. A terv két, komplett telepegységként kialakított kondenzátor elhelyezésére ad lehetőséget. A telepek lehetnek szabadtériek, vagy beltéri kivitelűek, utóbbi esetben fém, vagy beton házban helyezhetők el.
Sajátos Magyarországi helyzet, hogy az állomás villám- és tűzvédelemét a kötelezően alkalmazandó BM jogszabályok írják elő, míg az áramütés elleni védelem szempontjából a nem kötelező érvényű szabványok, kisfeszültségen honosított Európai szabványok, nagyfeszültségen régi és korszerűsítésre szoruló magyar szabványok előírásai szerint kell tervezni.
A tűzoltást vagy megfelelő kapacitású vízvezetékről , vagy 50-100 m3 térfogatú tűzivíztározóból kell biztosítani.
A középfeszültségű berendezések közül a csillagpontkezelés és a segédüzemi transzformátor készülékei szabadtéren lesznek elhelyezve.
A 20 kV-os hálózat esetén abból a gyakorlatból indultunk ki, hogy a fogyasztói igények egy részét kábelen, más részét szabadvezetéken célszerű ellátni. Ennek megfelelően a terv mindhárom transzformátorra úgy készült, hogy később, az állomás konkrét megvalósítása során dönthető el, hogy hosszúföldelés, vagy kompenzálás lesz a transzformátorkörzet célszerű csillagpont-kezelési módja.
A jelenlegi gyakorlat szerint az új állomás földelő elektródái rézből készülnek, és a kerítés földelőrendszere nincs összekötve a földelőhálóval.
A 20 kV-os kapcsoló-berendezés a választott típustól függően korszerű, rekeszenként fémtokozott, épületben elhelyezhető kivitelű.
Teljes kiépítésben a 20 kV-os kapcsoló-berendezés három, sínbontókkal szétválasztott gyűjtősín-szakaszt tartalmaz, szakaszonként 1-1 betáplálási és 6-6 leágazási mezővel. A végső kiépítést mindkét részleges kiépítési változat lehetővé teszi. A leágazások primer és szekunder kialakítása a leágazás típusától, a fogyasztói igénytől függően tipizált.
Valamennyi készülék, beleértve a megszakítókocsikat is, motoros hajtású, távműködtethető.
A 20 kV-os leágazásokban szerepel a túlfeszültséglevezető.
A 20 kV-os kapcsoló-berendezés a vezénylőnek, relétérnek, hírközlési és segédüzemi berendezéseknek is helyet adó épületben található.
A környezetvédelmi fejezet előírásai szerint az olaj-szennyeződést zárt olajfelfogó transzformátoralapok, szénhidrogén-leválasztó berendezés, zárt sav- és szennyvízgyűjtő aknák biztosítják. A fejezet kitér a környezet zajterhelésére, az SF6 gáz kezelésére, a villamos- és mágneses terekre, rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kapcsolatos szempontokra is.
2.3 A DÉMÁSZ típusterve
A Dél-magyarországi ellátási terület sajátosságainak és a kisebb energiasűrűségnek megfelelően, a tulajdonos EDF kívánságait figyelembe véve alakította ki a DÉMÁSZ Rt. a jövőben tipikusnak tekintett 120/20 kV-os transzformátor állomását. A terv ún. B terv szintű, tehát nem kiviteli terv, nem tartalmaz építészeti-, statikai-, munka- és környezetvédelmi fejezeteket, a készülékek, berendezések névleges jellemzői már ismertek, de típusuk, gyártójuk még nem.
![]() |
![]() |
Egyvonalas rajz részlet |
Szabadtér alaprajz |
Elhelyezése: Külterület
Jellege: szabadtéri egygyűjtősínes nagyfeszültségű kapcsoló-berendezés, egyszintes épületbe elhelyezett 20 kV-os kapcsoló-berendezés, vezénylővel.
Az állomást itt is kétrendszerű 120 kV-os távvezeték táplálja, de a 120 kV-os távvezetékek fogadóportálokon csatlakoznak az állomásba. A távvezetéki leágazásokba külön készülékként áram- és feszültségváltók kerülnek, továbbá gyűjtősín-szakaszoló is létesül.
Az állomás 120 kV-on szabadtéri, cső-gyűjtősínes kialakítású, amely csak két transzformátor leágazási mezővel rendelkezik. Az állomás részleges kiépítésben 1 db, teljes kiépítése után legfeljebb 2 db 120/20 kV-os, 25 MVA teljesítményű transzformátorral üzemelhet.
A transzformátorok mellett a távvezetékeket is 120 kV-os túlfeszültségkorlátozók védik, utóbbiak a helyigény csökkentése érdekében a transzformátor-alapokra építve (a kisebb távolság miatt hatásosabb a túlfeszültségvédelem is).
Itt a 20 kV-os hálózat döntően szabadvezetéki, tehát kompenzált. A középfeszültségű berendezések közül HKV csatolótranszformátorok is beépülnek. A csillagpontképző-segédüzemi transzformátorok és a csillagponti készülékek a transzformátorok mellé kerültek, közvetlenül a 20 kV-os sínezésre csatlakoznak (vagyonvédelmi fal kell).
A terv két, komplett egységként kialakított kondenzátortelep elhelyezésére ad lehetőséget. A telepek szabadtéren, fém konténerben lesznek elhelyezve.
Itt már megjelenik, azóta szinte általános gyakorlat, hogy a külső táplálású segédüzemi transzformátor állomás szintén az állomáson belül található.
A 20 kV-os kapcsoló-berendezés a vezénylőnek, relétérnek, hírközlési és segédüzemi berendezéseknek is helyet adó épületben található.
A rekeszenként fémtokozott 20 kV-os kapcsoló-berendezésnél az EON-hoz képest eltérés, hogy a leágazásokban nincs túlfeszültségkorlátozó.
A munkavédelem és környezetvédelem vonatkozásában a jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően nincs eltérés a két típusterv között.
2.4 Megvalósult létesítmények
Részben vagy egészben a típustervben lefektetett korszerű követelményeknek megfelelően készültek az időszak új alállomásai az E-On területén, 2004-2005 folyamán. Az alábbiakban néhány jellemző részlet látható.
![]() |
![]() |
120 kV-os csatlakozás |
Transzformátor csatlakozás |
![]() |
![]() |
Vezénylő épület |
Digitális rendszerek |